2004. évi XXIV. törvény - A lőfegyverekről és lőszerekről 253/2004. (2004. VIII. 31.) - Kormányrendelet a fegyverekről és lőszerekről 
2005. évi CXXXIII. törvény - a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól E törvény célja, hogy - a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez. E cél elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre terjed ki. (2) E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, valamint a magánnyomozóra terjed ki. (3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is végezhetők. (4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidejűleg is folytatható. 2. § A 22-33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet. 3. § 4. § 5. § 6. § 7. § 8. § 9. § 10. § 11. § 12. § 13. § A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei 14. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni. (2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás - ide nem értve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozást - a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződésnek a) rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez; b) nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát. (4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a megrendelőt tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani. 15. § (1) A vállalkozás a szerződésekről a naplóban nyilvántartást vezet, és e naplót az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig megőrzi. (2) A naplóban - vagy más alkalmas módon - kell nyilvántartani a szerződést ténylegesen teljesítő személy vagy személyek nevét, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, a 20. § alapján a fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát. (3) A naplóban, az ahhoz kapcsolódó egyéb nyilvántartásban kiegészítés, javítás csak úgy végezhető, hogy az eredetileg rögzített szöveg olvasható maradjon. (4) A vállalkozás köteles biztosítani, hogy - a szerződéses felek érdekeinek sérelme nélkül - a rendőrség és a jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve - a róla vezetett adatokat illetően - az érintett személy a naplót, a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse. 16. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja. (2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat. (3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell megjeleníteni. 17. § II. Fejezet A VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti. (2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról szóló szerződésben (a továbbiakban: szerződés) a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát); b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól. 19. § (1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást - egybefüggően - legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat. (2) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani. 20. § (1) Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót - feltéve hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja - évi tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alapóradíjat a fővállalkozó fizeti. (3) Az alvállalkozó köteles biztosítani, hogy naplójában a fővállalkozó ellenőrizze a harminc napot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munkával kapcsolatos szerződés adatait, és bejegyezhesse a részére biztosított fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, a kifizetett óraszámot, valamint az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát. 21. § (1) A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles balesetbiztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettsége alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed. (2) Az e fejezetben írt szabályokat kell alkalmazni a fővállalkozó és az alvállalkozó között e fejezet rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően létesült és a fejezet rendelkezéseinek hatálybalépésekor még fennálló jogviszonyt érintően is. III. Fejezet A TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI 22. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást. (2) Törvény, valamint - saját adatait érintően - a megbízó és az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. (3) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettségre - bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg. 23. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár. (2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel - a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal, b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul, c) legkésőbb a szerződés megszűnésekor köteles megsemmisíteni. (3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek. 24. § (1) Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt. (2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a tevékenysége végzésekor az igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni. (3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személy, illetve a magánnyomozó az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni. 25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy e törvényben meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja. (2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani. 26. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult: a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén - a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában - az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani; b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni; c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt - a 28. § rendelkezései szerint - csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni; d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni; e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni; f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani. (2) A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot - a szerződés keretei között - az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg, kivéve, hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat. (3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult: a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt - a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja - különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani; b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni. (4) Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni. 27. § (1) A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során - e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására - indokolt esetben - igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel. (2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is. (3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja; b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja; c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja; d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja. (4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint - az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja. (5) Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a belügyminiszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el. 28. § (1) A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges. (2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy - jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon - köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről; b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről; c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés); d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről; e) a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról. 29. § (1) A 26-28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. (2) Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását. 30. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. (2) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik. (3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. (4) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. 31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. (2) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. (3) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszélyokozás megelőzése, c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása érdekében kerül sor. (4) A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítés célja a) a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, b) jelzálog-hitelintézeti tevékenységet, c) befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet, d) értékpapírok letéti őrzését, értékpapír letétkezelését, e) elszámolóházi tevékenységet, f) biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet, g) postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme. (5) A (2)-(4) bekezdés szerinti felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználják. (6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le. (7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról. (2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét) a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor haladéktalanul, b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni. (3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat (pl. a belépés időpontja) a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor, de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével, b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével meg kell semmisíteni. (4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át. (5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 33. § A magánnyomozóra vonatkozó szabályok 34. § A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet; b) az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény másként nem rendelkezik; c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az Avtv. adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel; d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti. 35. § A magánnyomozás nem irányulhat a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére; b) a hivatalos személy (Btk. 137. § 1. pont) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3. pont) jogszabályban meghatározott hivatalos tevékenységére; c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez - különleges adatai tekintetében - írásban hozzájárul. IV. Fejezet A SZEMÉLY-, VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI KAMARA 36. § (1) A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben írt feltételek szerint - kiemelkedően közhasznú szervezetté minősíthető. (2) A kamara a feladatait a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint b) országos szervezete útján látja el. (3) Területi szervezetet több megye közösen is létrehozhat. Ez esetben az érintett megyékben külön megyei szervezetek nem hozhatók létre. (4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek. (5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére. 37-72. § VII. Fejezet VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 73. § Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 74. § E törvény alkalmazásában: 1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység: a) ingatlan, illetve ingóság őrzése; b) rendezvény biztosítása; c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása; d) természetes személyek életének és testi épségének védelme; e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is; f) az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása; 2. vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja; 3. vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja; 4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja; 5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a személy, aki - tevékenységéből eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt - szakmailag - közvetlenül szervezi vagy irányítja; 6. vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a gépjárművédelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást; 7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely - a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton - az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez; 8. betörésjelző rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző műszaki megoldás; 9. mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki megoldás; 10. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is; 11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja, vagy b) a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál; 12. tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is; 13. csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben - elfedve maradjanak; 14. csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos; 15. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy; 16. vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja. Hatályba léptető, felhatalmazó rendelkezések 75. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. (2) E törvény a) 14-16. §-ai és 18-21. §-ai 2006. március 1. napján; b) 3-13. §-ai, 17. §-a, 33. §-a, 37-72. §-ai és 77. §-ának (1) bekezdése 2006. június 1. napján lépnek hatályba. (3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok 2006. december 31-ig érvényesek. 76. § (1) A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (a továbbiakban: Vszvmt.) a) 13-20. §-ai, 46-47. §-ai és 49. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg, b) 10-12. §-ai 2006. március 1. napján hatályukat vesztik. (2) A Vszvmt. 2006. június 1. napján hatályát veszti. (3) A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 7. §-a 2006. június 1. napján hatályát veszti. (4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény, továbbá a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozó tevékenység szabályairól, a Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XXIII. törvény a) 2. §-a és 4. §-ának b) pontja 2006. június 1. napján, b) 3. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. (5) A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. §-ának (4) bekezdése 2006. június 1. napján hatályát veszti. 77. § (1) (2) 78. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a) a működési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre, b) - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - e törvény hatálya alá eső tevékenység engedélyezésével és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjra, c) a felelősségbiztosítási szerződésre, d) az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrhatósági ellenőrzésére, a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre, e) a 31. § (7) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvre, f) a pályaalkalmassági vizsgálatra vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.
|
|||
 |
|||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |